Keresés ebben a blogban

2010. okt. 24.

Mindennapi kenyerem és a rávalók

 Végre készítettem megint házi natúr joghurtot. Talán most sikerült a legjobban. Bár az igazsághoz hozzátartozik, hogy elaludtam és szinte egész éjszakára rajtafelejtettem a radiátoron. Hajnalban mikor először felébredtem vettem csak le. Biztos ez is az oka, hogy ilyen jól sikerült. Volt ideje dolgozni a kis gombáknak benne. Ígérem legközelebb már leírom a készítés módját is, tervben van. Csak még várni kell rá egy picit.
Szóval készítettem joghurtot, mert én általában kenyér sütéshez használom. Néha eszem is, ha eszembe jut. Az alábbi kenyeret készítem rendszeresen. Az eredeti recept az AV. honlap boszikonyhájában meg is található. Annyit kell tudni a kenyérről, hogy aki candida diétán van az is bátran fogyaszthatja, mivel sem finomított dolgokat (fehér liszt, cukor), sem mézet, sem élesztőt nem tartalmaz. Ja és tej sem kell hozzá, maximum a joghurthoz, de az meg már egy fermentált forma és bátran fogyasztható.

Élesztő nélküli kenyér

Hozzávalók:
  • 75 dkg tk tönköly búzaliszt
  • 10 dkg olajos mag (napraforgó, szezám, len, tökmag)
  • 3 kis doboz élőflórás natúr joghurt
  • víz (ha kell a joghurton kívül)
  • 1 tk só
  • 2 tk szódabikarbóna
  • olívaolaj a tepsi kikenéséhez
Én általában nem mérem ki pontosan a liszt mennyiségét. Amennyit éppen gondolok beleöntök egy kelesztőtálba. Hozzáadom a sót, magvakat (legtöbbször len, de néha szezám is) és a szódabikarbónát. Összekeverem. Aztán annyi joghurtot adok hozzá, amennyit a kenyértészta felvesz. (Ugye ez sem feltétlenül 3 doboz). A vizet teljesen kihagyom. Légkeveréses sütőm van, abban sütöm 150  fokon (mindent 150 fokon sütök) kb. 1 órán át. Régebben kevesebb ideig sütöttem, akkor picit nyers maradt a közepe. Ezért megnöveltem a sütés időtartamát és most már rendesen átsül a tészta. Kicsit kemény lesz a héja elsőre, de zacskóba teszem miután kihűlt. Így már nem lesz olyan kemény és könnyen szeletelhető is. Elég tömör és nehéz kenyeret kapunk végeredménynek. Olyan súlya van, hogy valakit nyugodtan agyon is lehetne vele dobni. Persze ezt inkább ne próbáljuk ki. Csak összehasonlításként írtam a bolti kenyerekhez képest, amit el mernek adni barna kenyér címszó alatt. Ég és föld a különbség. Ez az igazi, az meg  a többség csak gyenge hamisítvány. Kár is dupla árat fizetni érte.

Most éppen cipó formát készítettem:

De készült már téglalap alakú is.



Marokkói sárgarépakrém

Már régebben kinéztem magamnak ezt a receptet. Most volt egy nagyobb adag répám, lett kenyerem is hát gondoltam egyet és megcsináltam. Nyáron minden nap ettem egy répát. Szép barna lettem, nem égtem le a napon és vitamin forrásnak sem utolsó. Így most ősszel is igényelem a répa fogyasztást.

Hozzávalók:
  • 50 dkg sárgarépa
  • 1 kk őröl fahéj
  • 1 kk őrölt kömény
  • 1 kk őrölt gyömbér
  • 1 kk őrölt paprika
  • 1 tk méz
  • 1 ek olívaolaj
  • 3 ek frissen facsart citromlé
  • 2 gerezd fokhagyma
Kivételesen mindenből annyit használtam, amennyi meg van adva. A sárgarépát sima vízben roppanósra főztem. Összeturmixoltam majd a többi hozzávalóval összekevertem. Most nyersen tettem bele a fokhagymát. Lehet, hogy legközelebb ezt is megfőzöm. Kóstolás után eldöntöm. Amíg ki nem hűlt a konyhában hagytam. Olyan finom mézeskalács illat terjedt a levegőben. Felhasználás előtt 1 napig a hűtőben hagyom, hogy összeérjenek benne az ízek.


    Padlizsánkrém, ahogy én szeretem

    Hozzávalók:
    • padlizsán
    • vöröshagyma (vízben párolt)
    • őrölt bors
    • majonéz
    Sikerült a piacon a szezonban a legolcsóbban padlizsánhoz hozzájutnom. Gyorsan vettem is egy nagyobb mennyiséget. Ugyanis ez a kedvenc kenyérre való kencém. A padlizsánt sütőben a szokásos 150 fokon megsütöttem. Onnan tudom, hogy már jó, hogy megbarnul a teteje és puha lesz, amikor a kést beleszúrom. Közben 3 vöröshagymát (a nagyobb padlizsán mennyiség miatt) felszeltem és vízben megfőztem. Amikor mindkettő elkészült összeturmixoltam. Sóval megszórtam és a nagyját előre kifőzött üvegekbe tettem. Semmi tartósítószer, vagyis csak a só, mert az is tartósít. Ami pedig nem fért az üvegbe elkészítettem most magamnak. Jó sok borsot tettem hozzá, így szeretem a karakteres és kicsit csípős íze miatt. Majd tettem hozzá majonézt is. Összekevertem és már mehetett is a hűtőbe. Próbáltam, már többféle padlizsánkrém variációt, de nálam eddig ez az abszolút kedvenc.


      Nincsenek megjegyzések: