Keresés ebben a blogban

2010. nov. 9.

Apa születésnapi sütije

Sacher kuglóf az én értelmezésemben

Valahogy tortát nem volt kedvem sütni, de az új sütőformáimat annál inkább ki szerettem volna próbálni. Az egyik egy mini kuglóf forma, így miért is ne kuglóf receptek között keresgéltem. Meg is találtam a kedvencem a Kenyerek, kalácsok, sütemények könyvé-ben. 

Hozzávalók:
  • 1 egész tojás
  • 2 tojás sárgája
  •  10 dkg vaj
  • 4-5 ek. méz (eredetileg 12 dkg cukor)
  • 8 ek. tej
  • 25 dkg tk. rozs liszt
  • 1 csomag sütőpor
  • mazsola
  • 15 dkg étcsoki
Sokat gondolkodtam, hogy leírjam e a pontos mennyiségeket, mert én megint csak érzés szerint kotyvasztottam. Persze könnyű úgy, hogy tudom kb. milyen állagúnak kell lennie az ilyen tésztáknak. Aztán gondoltam egyet és leírtam mégis a rendes receptet. Hátha valaki kedvet kap hozzá és szeretné rendesen elkészíteni, nem csak érzés szerint, mint én. Szóval a tojásokat a mézzel  összekevertem. Itt még a megadott mennyiséget használtam. Majd öntöttem hozzá egy kis tejet, itt még hozzá lehet adni egy kis rumot is. Én ezt elfelejtettem, de amúgy is csak rum aroma volt otthon és én amúgy sem szeretem a rumos sütiket. Hozzáadtam a margarint is (nem elírás, most margarint használtam) és újból összeturmixoltam az egészet. Majd jöhetett a többi hozzávaló sütőpor, liszt és a csoki. A receptben eredetileg nincs mazsola, de én még ezzel kiegészítettem. Számomra elmaradhatatlan összetevője a kuglófnak. Ezeket összekevertem még egyszer jó alaposan és a tésztát a kizsírozott (nálam kacsa zsír) sütőformákba kanalaztam. A tészta 3/4- ig ért a formákban és szerencsémre pont annyi lett, amennyi 12 darabhoz elég volt. Sem több, sem kevesebb. A sütőt pedig lestem folyamatosan mikor készülnek el. Először kicsit megijedtem, mert elég sötét színűek lettek. Olyanok voltak, mintha kakaóport is használtam volna. Aztán gyorsan megkóstoltam és kiderült egyáltalán nincs égett ízük. Így a tk. lisztnek tudtam be a dolgot és talán egy kicsit a csokinak is. Aztán a hétvégén láttam egy főző műsorban, hogy a méztől is sötétebb lesz a tészta. Legközelebb már nem esek kétségbe a sötétebb sütik láttán.

Tapasztalat, nagyon finom csokis lett. A kritika pedig végre nem az volt, hogy jó-jó, de nem elég édes. Inkább az, hogy finom és az a baj hogy túl kevés lett. Csak 12 darab. Végre! Szerintem mindenki ilyen dicséretre vágyik.. Ezt a sütit biztosan elkészítem még máskor is.


Nincsenek megjegyzések: