Keresés ebben a blogban

2011. febr. 10.

Levelek Júliának

 Tudom-tudom, nem ártana már a konyhában is tevékenykednem egy kicsit, de mostanában csak olyan fogásokat készítettem, amik olyan alapok, hogy nem dicsekszem velük. :-)) Inkább megint egy filmről írok.

Tegnap kicsit romantikázós hangulatban voltam, a sok-sok még nem látott film közül erre esett a választásom. Mondhatom telitalálat volt! Kicsit sem túlzok, ha azt állítom, hogy közben végig potyogtak a könnyeim. Tudom-tudom érzelgős liba vagyok, de hát mit lehet tenni, ha az ember lányát ennyire magával tudják ragadni az érzelmei? Amondó vagyok, hogy semmit, csak hagyni...

 Nagy vonalakban a  film. A történet hol máshol, mint Olaszországban játszódik :-))))) (Veronában is és még sok szép festői tájon) a szerelmes vagy éppen szerelmi bánatos nők leveleket írnak Júliának (Rómeó Júliája, ha esetleg valaki másra gondolt volna), akinek már a modern korban pár asszony a "helyettesítője" vagy mondhatjuk inkább segítőknek is. Na ők válaszolnak a levelekre. Találnak egy 50 éve íródott levelet és válaszolnak rá. A most már idős hölgy pedig elindul h megkeresse élete nagy szerelmét.. a végén természetesen sikerrel jár, de csak a végén, mert sok Lorenzót meg kell keresnie ahhoz, hogy rátaláljon az ő régi szerelmére és közben a segítői Sophie (aki válaszolt a levelére) és az unokája is egymásba szeretnek. Persze azért egy kis bökkenő akad, hogy a lánynak vőlegénye van, aki egyébként egy nagyon önző alak.  Ugyanis Sophie és a vőlegénye, Viktor élőnászútra utaznak Veronába. A vőlegény igazi munkamániás (séf) , az egész nyaralás alatt csak a leendő étterme beszállítóival és a főzéssel van elfoglalva. Az sem érdekli, hogy magára hagyja napokra a menyasszonyát és igazán meg sem hallgatja a lányt, nagyon a saját világával van elfoglalva. Így a lány ráér segíteni megtalálni Claire (az idős hölgy) egykori szerelmét. Közben a kissé szkeptikus és cinikus unokával kezdenek egyre inkább összebarátkozni. A keresés vége felé el is csattan köztök az első csók. Sophie mégis hazautazik New Yorkba a vőlegényével. Aztán egyszer csak egy esküvői meghívót kap. Szakít a barátjával, akivel ugye már eddig is "külön utakon jártak". A lényeg h  az esküvőn   újra találkozik az unokával és újra egymásra találnak. (Csak mellesleg jegyzem meg, hogy nekik végre nem kellett 50 évet várni a szerelemre). Szóval minden jó, ha a vége jó! :-)))


Nincsenek megjegyzések: